A rossz hír!

                                                              1.fejezet
Éppen kakaót ittam amikor csöngettek.
Kinyitottam az ajtót Viki állt ott egy CD-vel a a kezében.
Szia.-mondta
Szia-mondtam
Gyere be!Mit hoztál?-kérdeztem tőle
Egy jó filmet amit most meg nézünk ja és anya megengedte hogy itt aludjak.-mondta
Szupii-mondtom  mosolyogva
Akkor csinálok popcornt addig kapcsold be-mondtam neki izgatottan
ok-mondta és már ment is.
Megjöttem mondtam és az ölébe tettem egy tál popcornt.
Már amikor vége lett a filmnek akkor késő volt még beszélgettünk olyan 23:40 körül járt amikor anya haza jött a munkából.
Szia anya.-mondtam neki amikor már bejött a szobába illetve a nappaliba.
Szia.-mondta neki Viki is.
Szia hát te itt?-kérdezte anya Vikitől.
Igen a szüleim megengedték mert holnap szombat van és későn érnek haza.
Jól van mondta anya és fel ment a szobájába.
Elmész zuhanyozni???-kérdeztem Vikit.
Aham...-mondta és már ment is.
Igen Viki elég otthonosan mozog itt már nálunk Bár már elég régóta ismerjük is egymást 1 éves korunk óta játszunk együtt és mindent együtt csinálunk.
Az iskolába egy padban ülünk,a szekrényünk egymás mellett van a suliba.
Gondolkodtam egy kicsit azon apa hogy élhet ott Londonban milyen lehet a háza eg hogy van-e családja gondoltam holnap reggel felhívom.A gondolkodásból Viki zökkentett ki.
Kész vagyok-mondta majd leült az ágyamra majd laptop-ot és facebook-ozni.
Mondtam neki hogy én is elmegyek zuhanyozni mert rám fér.
ő csak bólintott mert nagyon belebújt a gépembe.
Amikor végeztem ő még mindig Laptop-ozott.
Nem vagy szomjas kérdeztem tőle mert én nagyon az voltam.
De valójában az vagyok-mondta mosolyogva.
Lementem a konyhába hogy hozok inni valót és mit láttam anya sír.
Any miért sírsz?- kérdeztem aggódava.
Semmi kicsim csak beteg vagyok.
Milyen beteg?-kérdeztem most már tényleg nagyon aggódva.
Rákos vagyok kicsim!!-mondta zokogva.
akkor  már én is zokogtam.
De még lehet valamit tenni  igaz??-kérdeztem
Nem kicsim már nagyon kevés idő van hátra de azt ki használjuk mindig együtt leszünk már dolgoznom sem kell.
De te nem mehetsz el!!- mondtam zokogva és megöleltem.
Én felkeltem.- mert ő a földön volt és öntöttem üdítőt.
felvittem a szobámba és letettem az íróasttalomra.
Meg kérdezte mi a baj mert látta hogy még könnyezem.
A...Anya beteg -mondtam dadogava.
Hogy mi??-kérdezett vissza.
Milyen beteg?-kérdezte.
Rákos és már nincs sok ideje a földön úgy hogy most vele leszek sokáig.-mondtam zokogva.
Felvettem az egyik poharat az asztaról és szürcsölni kezdtem.
amikor letettem a poharat ásítani kezdtem.
Lefekszek aludni.- mondtam mert ki fárasztott a sok sírás.
Viki mondta hogy ő is lefekszik mert őt is kikészítette a hír és  lefeküdtünk én még egy kicsit könnyeztem aztán el aludtam.